Etyekwood
english ver.
 

regisztráció itt..

jelszóemlékeztető..

Települések

2010-12-31 22:14:00:
Meglepetés Nálunk![..]
2010-10-24 19:23:00:
Rémálom az Elm utcában[..]

további hírek

 

Oldalunk megfelel az XHTML 1.0 szabványnak Firefox.hu
DivX kodek letöltése Xvid kodek letöltése
Quicktime Player Realplayer
Windows Media Player Mbyte.hu tárhelycsomagok
Compute Magyarország Kft. PHoliPortal engine
design & prog by: Compute Magyarország Kft.

Általános információk: Mogyoród
  • Település rangja: Község
  • Lakosok száma: 5402
  • Irányítószám: 0
Feltöltés alatt.

ugrás az oldal elejére Fel

történet Településtörténet: Mogyoród
*1074-1541*

A falu neve a mogyoróval, illetve a mogyoróbokorral kapcsolatos, hiszen mogyoród jelentése: "mogyoróban gazdag". Mára már csak néhány mogyoróbokor maradt a község területén. Ezek közül egy a plébánia udvarában található.

A településnév történelmi dokumentumokon több formában is megjelenik: hazai oklevelekben Mogyoród néven, török adólajstromokon "Magoród"-ként, "Mogyorós"-ként, külföldi, egyházi okleveleken pedig mint Monorond, Mangerat, Munerod, Mamorade.

*A mogyoródi csata*

A mogyoródi csatához kapcsolható, korban legközelebbi fennmaradt írásos emlék egy német császári oklevél 1074 végéro~l, mely ugyan a hely megjelölése nélkül, de Salamon vereséges ütközetéro~l is tudósít. Ido~ben a következo~ forrásunk, mely a csatához kapcsolható maga a Képes Krónika, melynek leírásából a következo~k állapíthatók meg.

A közvetlen környék egyetlen jelento~s lakott helye Zymgota (Cinkota), melynek közelében van Monorod ("mogyoróban gazdag") hegy, ennek oldalában zajlott le a csata. A harcok helyét csak a csata után keletkezett tömegsír megtalálása esetén lehetne pontosabban behatárolni, mivel az egykori leírás a ma fennálló terepviszonyokra (leginkább az erdo~k és rétek elhelyezkedése miatt) nem alkalmazható megbízható mértékben.

A csata elo~tt még Vácott megígérte Géza herceg, hogy gyo~zelem esetén felépítteti a Váci Püspökség Székesegyházát Szu^z Mária tiszteletére. László herceg közvetlenül az ütközet elo~tt -- a látomásainak hatására -- tett hasonló tartalmú fogadalmat Szent Mártonnak, egy, a csata helyén építendo~ egyházról.

Az ütközet elo~tt Géza és László hercegek -- ez utóbbi javaslatára -- jelvényeiket megcserélték, így tehát megtévesztették az ellenfelet, akik már tudták Lászlóról, hogy jobb stratéga, mint Géza herceg. Az ellenfél ennek a cserének következtében olyan végzetes hadvezetési hibát követett el, mely a hercegeknek juttatta az évtizedes vitát eldönto~ gyo~zelmet.

A csata után a templom felépült a zsákmányból, Szent Márton tiszteletére.

A Képes Krónika adatait átültetve a mai ido~számításra, egyértelmu^en 1074. március 14. péntek határozható meg az ütközet ido~pontjaként.

A megépített létesítmény egy templom volt, amelyhez egy monostor is csatlakozott. A Képes Krónika leírása alapján magát a Monostort, és annak apátját, csak 1235-ben említi elo~ször egy pápai oklevél. Tudván azonban, hogy az ilyen fogadalmi templom az istentiszteletek megfelelo~, napi elvégzésére épült, és lakatlan helyen, ennek feltételei nem voltak biztosítottak. Ezért, mindig csatlakozott a templomhoz egy monostor, amelynek szerzetesei végezték a szertartásokat, és gondozták az épületet; ez viszont magával hozta a Monostor melletti település kialakítását is.

Az épületek pontos helye Mogyoród esetében annyira behatárolható, hogy a mai település Klastromdomb, Templomhegy, illetve Ko~vár nevu^ részén keresendo~, de a XVIII. -XIX. századi építkezések következtében jelenleg semmilyen rom nem látható. Amint azt ásatások bizonyítják, a XI-XII. században egy kisebb templomot építettek fel, ezt hamarosan elbontották, és falait a háromhajós templom egy részét, mint alapot hasznosították. E háromhajós templom északi oldalán állt a kolostor, ennek alapfalait azonban terepszint módosítás miatt már nem lehetett azonosítani.

A monostort kiszolgáló jobbágyok faluja rendszerint a Monostor hegyének vagy dombjának aljában kapott helyet, ahol házaikon kívül saját temeto~vel, néhol külön templommal is rendelkeztek. A hívek lelkipásztori ellátása -- annak ellenére, hogy a Monostorokban papok is éltek -- általában egyházmegyés papok feladata volt. Bár ismerünk olyan eseteket is, amikor az egyes településeken lakó szerzetesek a plébánia vezetését is felvállalták.

Mogyoród esetében -- figyelembe véve a helyi domborzati és vízrajzi adottságokat -- a középkori falu helyét a mai Dózsa György út mentén, és környékén lehet meghatározni, temeto~jének helye talán a mai plébániatemplommal szemben, a patak és a Dózsa György út között, a Kisköz nevu^ átjáró közelében keresheto~.

*Tatárjárás*

1241. márciusában a tatárok a bo~séges zsákmány reményében támadást indítottak a falu és kolostora ellen, majd továbbhaladtak a Duna vonaláig és Vácot foglalták el. Mivel a Duna áthatolhatatlan akadályt jelentett a számukra, az év további részében a tatárok a Dunától északra és keletre lévo~ területeket pusztították. 1242. februárjában, a folyó befagyását követo~en átkeltek a Dunán. A kényszeru^ várakozás idején a környék, tehát Mogyoród is újabb pusztításokat szenvedett.

A pusztítás mértékét csak hozzáveto~legesen határozhatjuk meg: a lakosságnak 50-100%-át ölték meg, vagy hurcolták el, minden terményt és állatot elvettek, minden égheto~t felgyújtottak.

*A XIV. század*

A XIV. század elso~ harmadában a Mogyoródi apátság puszta léte is veszélybe került, de garamszentbenedeki apát és egy egri püspök munkálkodása nyomán 1338-1342 között új életre kelt. Az apátság egyre jelento~sebbé vált, és mintegy hetven éves virágzás következett: 1366-ban a rendi káptalan színhelye, majd a XV. század elso~ negyedének végéig sok ügyben -- mint a pápai megbízottak -- jártak el az apátok.

*1403*

A mogyoródi apát azzal a kéréssel fordult IX. Bonifác pápához, hogy ero~sítse meg az apátságot a 13 falura vonatkozó tizedszedési jogában. A pápa a döntéshozatallal a pilisi cisztercita monostor apátját bízta meg, akinek meg kellett vizsgálnia, hogy jogosan tart-e igényt a mogyoródi apátság a Pest megyében található Munerod, Tarcha, Zenthvid, Inarch, Hartan, Poltharaczthia, Swol, Sechan, Saach, Bikche, Folth, Norad és Baruk nevu^ településekben a tizedszedés jogra. Az apáti beterjesztés szerint az említett települések már olyan régóta tizedfizeto~k gabonában, borban, gyümölcsben, állatokban, hogy ellentétes helyzetnek még emléke sincs.

Mogyoród nemcsak tizedfizeto~ helye, hanem földesúri tulajdona is volt az apátságnak, mivel itt állt maga a monostor, és nem ismerünk senki más földbirtokost. Az apátság, vagy plébánia földtulajdonát 1291-ben, az apát jobbágyait pedig Szentjakab elfoglalása kapcsán 1363-ban többször említik. Eszerint a falu ide fizette a tizedet mind egyházi, és a kilencedet, mint világi földesúrnak, a természetbeni szolgáltatások mellett.

*1541*

Valószínu^leg Buda elestével egyideju^leg, tehát 1541 o~szén került Mogyoród a törökök fennhatósága alá. Az apátsági vagyon ingóságai valószínu^leg már 1480 körül idegen kézbe kerülve pusztulásnak indultak. A török megszállás idején érvényes rendelkezések tilalmazták a régi, keresztény templomok tatarozását, vagy újak építését, ami az épületek további romlását okozta. Mogyoródon a török megszállás idején a lakosság szinte egyöntetu^en református volt, mint ahogy prédikátora is: e tény siettette az apátsági épületek pusztulását is.

*A XVII-XIX. század*

1683-ban a település már igen gyéren lakott volt, so~t 1686-ban teljesen lakatlanná vált, majd tíz évig az is maradt, hiszen az 1690. évi népesség-összeíráson elhagyott helyként szerepel Mogyoród. A török kiu^zése után a váci püspökség igényt tartott erre a területre, így került váci fennhatóság alá. Ezután lassacskán visszajöttek az emberek a faluba, bár féltek visszatérni elhagyott otthonaikba, s így megkezdo~dött a falu újratelepülése. 1721-ben a családok száma még csak 21 volt, ami 1760-ra 81 lett. 1737-ben Mogyoródon a templomon és az iskolán végeztek javításokat, 1770-ben megépült a Kálvária, majd 1771-ben új plébánia épült. (Ennek a falaihoz a monostorból bontott ko~anyagot használták fel.) Az évek hosszú során folyamatos létszámnövekedés volt tapasztalható, míg 1828-ban a település lélekszáma elérte az 1000-et.

Mogyoród az 1800-as évek végén mezo~gazdasággal foglakozó település volt.

*A XX. század*

Az I. világháború után no~tt a földdel rendelkezo~k száma, egyre többen dolgoztak a szolgáltatásban és a közlekedésben. Az I. világháború utáni gazdasági válság a falu lakóit is adósságba vetette. A második világháborúban többeket meggyilkoltak, sokan közülük a légitámadások áldozataivá vált, néhányan pedig örökre eltu^ntek. Mogyoród tehát nemcsak szemtanúja volt a háborúnak, hanem szenvedo~ alanya is. Majd az 1944-es felszabadulást követo~en lassanként helyreállt a rend.

ugrás az oldal elejére Fel

elérhetőségek Elérhetőségek: Mogyoród
Polgármesteri Hivatal, Mogyoród Cím: 0 ,

 ugrás az oldal elejére Fel

Partnereink:

Hotelnet

Hotell i Budapest
Hoteluri Budapesta Budapesti szállodák
Hotels am Plattensee Akciós csomagajánlatok
Urlaub in Ungarn Hotele w Budapeszcie
Wellness szállodák Hotel Silvanus
Hotel Sofitel Budapest Hotel Azúr
Hotel Atlantis Hotel Karos Spa Hotel Kapitány Sümeg Hotel Divinus Akciós wellness csomagok Hotel Atlantis Hajdúszoboszló Hotel Residence Ózon Aqua Spa WellnessHotel Cserkeszőlő Hotel Forrás Szeged Konferenciaterem bérlés Balatoni szállodák akció

Keresés:

  Kedvencekhez   Beállítás kezdőlapnak   Médiaajánlat   Regisztrációs feltételek   Impresszum
Etyekwood - 2004. All rights reserved!
Nyomtatás most!